2016. április 10., vasárnap

házi rétes

Mint ahogy a blog fejlécéből is kitűnik, ezt a blogot elsősorban a lányaimnak írom. Ha úgy tetszik, ez egy olyan szakácskönyv számukra, mint amilyen nekem, az anyukám régi kézzel írott receptjei. A felgyorsult világban, már nem lapozzuk végig a régi oldalakat, keresve a receptet, sokkal egyszerűbb és főleg gyorsabb, a keresőbe beírni, hogy milyen ételre gondolunk. Tegnap szaunázni voltunk hármasban és a mai ebéd is szóba került. Brigi főzi a vasárnapi ebédet ezen a héten, ma én is vendég leszek. Megkérdeztem, hogy mit süssek, ők pedig rétest kértek. Mivel későn értünk haza, boltba már nem tudtam elmenni, el akarták vetni az ötletet, hogy "de nincs réteslap". Mondtam nem is kell, majd gyúrok.:):) Kicsit tágra nyílt a szemük, pedig azért időnként ( ha nem is minden alkalommal) előfordul ilyen is.:) Akkor jöjjön a recept nekik elsősorban, hogy ha már nem leszek, akkor itt megtalálják az elkészítési módot. Hátha.:):)
A tésztához: 25 dkg sima liszt, 25 dkg rétes liszt, 2 ek zsír ( lehet vajjal is, vagy olajjal, de én ezt zsírral szeretem készíteni) 1 egész tojás, 2,5 dl víz, 1 kk só, 1 ek 10 %-os ecet.
Ezt az egészet összegyúrjuk, jól kidagasztjuk. Ha van robotgép, lehet azzal is, de én kézzel csinálom, hogy érezzem a tésztát. Kb 15 percig szükséges gyömöszkölni, mire eléri a kellő állagot. Utána 2 gombócra szedem, és olajos kézzel átsimítom őket, ne cserepesedjen meg a tetejük, majd letakarva hagyom pihenni legalább fél órán át.
Egy nagyobb sima felületet ( én az étkező asztalon szoktam)letakarunk egy tiszta abrosszal, enyhén megszórjuk rétes liszttel és a közepére téve a tésztát, elkezdjük kézzel kihúzogatni. Szépen lassan érdemes csinálni, minden oldalról, akkor nem szakad el.
Kicsit türelemjáték, de ha óvatosan odafigyelve csináljuk, akkor az egész asztal nagyságában ki lehet nyújtani a tésztát. Ha egy-két helyen esetleg elszakad, ott már ne húzzuk, de ne is essünk kétségbe, úgyis feltekerjük, így a szakadások nem fognak látszani.
Ezt követően a kihúzott tésztát megspricceljük olvasztott vajjal, majd szépen egyenletesen elosztjuk rajta a tölteléket, hogy mindenhova jusson. Töltelék az bármi lehet, amit szeretünk, vannak édes töltelékek, vagy sósak, ez ízlés dolga. Én most készítettem egy túrósat, egy mákosat és egy meggyes grízest is.
A külső vastagabb széleket levágjuk, majd szépen felgöngyöljük a rétest az abrosz segítségével. Nekem soha nem lesz egyenletes, inkább rusztikusnak mondanám ( nem rondának) de az nem baj, át fog sülni a vastagabb részeken is szépen. Ha felgöngyöltük, vágjuk a tepsi méretére, majd vagy kizsírozott, vagy sütőpapírral bélelt sütőlemezre, tepsire fektetjük a rudakat, tetejüket megkenjük olvasztott vajjal és 180 fokos előmelegített sütőben, 25 perc alatt  megsütjük.

Amikor kihűlt felvágjuk, tányéron elrendezzük és porcukorral meghintjük.

7 megjegyzés:

gondaanyu írta...

Azta! Én egyszer régen próbáltam... a nagynéném a mestere volt. Legközelebb egyedül leszek itthon lehet nekifogok a recepted alapján.

Vilma Kovakövi írta...

Felénk ezt hívják szaladgálós rétesnek, mert az asztal körül szaladgálsz, mire kinyújtod. Nagy hagyománya van itt, nemsokára rétesfesztivál is lesz.
Ettől függetlenül nekem eszemben sincs ilyesmivel vesződni, de rád állati büszke vagyok. ♥ :)

Lazac írta...

Vilmám, köszönöm. :) Nyugi nekem sincs eszembe vesződni ilyesmivel, de néha azért csinálok, hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból. A múltkor hagymás krumplisat láttam, valamelyik adón, na az bent akadt :):) Káposztást, meg tökös-mákost is csináltam már.

gondaanyu, van itt fent egy régi receptem, akkor még nem jelöltem e "rétes" címkével, de ott még anyukám receptje szerint csináltam. Ez meg a Bódi Margó féle. :):) Ezt valahogy egyszerűbb kihúzogatni, a másik gyakrabban elszakadt, ez meg szinte soha, azóta ezt készítem. Leírni meg nem jutott eszembe, mert tudtam, hogy van már fent ilyen itt a gyűjteménybe. Aztán ma reggel elolvastam azt is, és rájöttem, hogy már nem is úgy készítem, na akkor fotóztam és leírtam megint.:)

Barbi írta...

Tali? Bátaszék? :))) Csere?

Lazac írta...

Legközelebb, ez már múltidő :):):)

Thalia írta...

Azta! Csodásan néz ki! A krumplis meg amúgy anyukám kedvence...:)

Lazac írta...

Thalia, köszi, akkor anyud is tudja mi a finom :):)