Igazán soha életemben nem kóstoltam még, pedig számtalanszor elmondták, mennyire egészséges a husa.
Kínában őshonos. Ez a példány, amiból a mai ebédet készítettem, 27 kg-os volt és a Dunából került az asztalunkra.
A horgász, aki kifogta, ellátott jótanáccsal, csakúgy, mint a menyhal esetében.
Ez a hal, megtisztítva, felszeletelve, 24 órát állt a felhasználás előtt, vegetás-borsos-babérleveles-fokhagymás tejben. Azt hiszem ez a titka annak, hogy a hal husa a harcsáéhoz hasonlatos lett. Szó nem volt itt szálkáról, vagy száraz, ehetetlen húsról. Nagyon finom, zamatos étel lett belőle.
A hagyományos módon paníroztam, a liszt azonban, kukoricaliszt volt. Majonézes krumplisalátát készítettem mellé, valamit jégsalátát, szendvicsparadicsommal.
5 megjegyzés:
Nagyon szeretem a busat!
Szerencses vagyok, hogy messze elek Toled, mert igencsak fogyott volna a busa! :-D
hmmm, ettem már busát, szálkás volt és íztelen...
ezek szerint formába lehet hozni
Hogyhogy kukoricaliszt? Te is gluténmentesen eszel?
Rántott busó ???
az ember megnézi a két kajás blogodat és elhatározza, hogy megfőz mindent :):):) ha egyszer...
Megjegyzés küldése